Cékla
 
a görögök áldozata a napistennek

Ahogy közeledik a tavasz, téli zöldségtartalékaink egyre inkább kimerülőben. A
télre tárolható zöldségek közül még a hagyma, a répa, a káposzta, a zeller és
a cékla tartja magát, hogy utolsó vitamin- és ásványi anyag forrásunk legyen,
míg meg nem jelennek az első friss zöldfélék.

Ajándék a napistennek és a rákos betegeknek
A cékla Dél-Európában őshonos. Az asszírok már ismerték, az ókori görögök
pedig olyan nagyra becsülték, hogy Apollónnak, napistenüknek is áldoztak vele
Delphoiban, a szent jóshelyen. A rómaiak láz csillapítására használták.
Angliában a középkorban betegeket és időseket tápláltak könnyen emészthető
levével. Kelet-Európában a fejfájás és fogfájás enyhítésére ajánlották. Az
1950-es években Ferenczi Sándor magyar orvos rákbetegeket kezelt kizárólag
nyers céklát tartalmazó étrenddel. Újabb kutatások alátámasztják a magyar
orvos módszerét: a céklában lévő, az immunrendszert serkentő és méregtelenítő
anyagok felhasználhatók a rákos betegek kezelésében.

Várandós nőknek
A tápláló, mélyvörös színű zöldség az immunrendszer fontos tápanyaga.
Késlelteti az öregedés romboló folyamatait, mert gazdag antioxidáns
vitaminokban (A-, C-vitamin és B-vitamin komplex), folsavban és ásványi
anyagokban (főleg magnézium, vas és foszfor). A céklában lévő cukor könnyen
hasznosítható, így gyors energiaforrás a szervezetnek. Leve folsavat
tartalmaz, mely a terhes anyák elengedhetetlen tápláléka. Vitaminjai és
ásványi anyagai jó hatással vannak a vérnyomásra, a szívműködésre és az
idegrendszer munkájára.

Tisztítókúra céklalével
A céklából készült ital segít leküzdeni a megfázást és az influenzát.
Céklalével hosszabb tisztítókúrát tarthatunk, közérzetünk javulni fog,
savtúltermelésből származó gyomorpanaszaink megszűnnek. Serkenti a máj, a
belek és a vese működését, fokozza a mérgek és a salakanyagok eltávolítását.
Mivel fogyasztásával elkerülhető a táplálék és a toxikus anyagok hosszas
időzése a gyomor-bél csatornában, kedvezően befolyásolja az ebből eredő
bőrbetegségeket, fejfájást és letargiát. Enyhe hashajtó hatása révén
székrekedésben és aranyérben szenvedőknek ajánlható.

Kelet-Európában a céklát hagyományosan répával kombinálják. Frissen kipréselt
cékla- és sárgarépalé 1: 1 arányú keveréke hagyományos magyar tisztítóital.
Uborkalevet, egy evőkanál élőflórás joghurtot, evőkanál citromlevet hozzáadva
kitűnő influenza elleni turmixot kapunk. Az orosz gyógyital 2: 1: 1 arányban
tartalmaz céklalevet, zellerlevet és élőflórás joghurtot, zöldhagymával és
mentával ízesítik. Céklából készül az orosz leves, a borscs is, mely náthás
estéken nemcsak gyógyító, de ráadásul karcsúsító vacsora.
 

A cékla gyógynövény is

Gátolja a ráksejtek szaporodását
A cékla gyógyhatásai: vérképző, a sav-bázis egyensúlyt, a máj anyagcsere
folyamatait szabályozza, valamint tumor sejtek szaporodását gátló hatása is
van.

A céklát főként salátaként, étel kiegészítőként fogyasztják - sajnos nagyon kis
mennyiségben - a növény gyógyhatása kevéssé ismert. Igaz, a népi gyógyászatban
régóta vérképzőnek tartották. A huszadik századi orvosok babonának tartották,
mígnem klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a népi megfigyelés igaz. Mivel
kiderült, hogy a cékla lé valóban segít a vörösvérsejtek regenerálásában és
szaporodásában, sok helyen kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység,
leukémia és malária esetében.

Alfréd Vogel svájci gyógynövényszakértő szerint a cékla lé kiváló influenza és
hűlés elleni szer, ezen túlmenően sikeresen alkalmazható a nyirokrendszer
daganataiban, a magas vérnyomás kezdeti stádiumaiban, valamint vakbél
irritációja esetén.

1961-ben nagy nemzetközi érdeklődést váltott ki dr. Ferenczi Sándor
felfedezése, aki állatkísérletekben megfigyelte, hogy a cékla vörös
festékanyaga - a betain - tumorellenes hatású. A humánkísérletekben, a
kemoterápán átesett páciensek vérképe (amely a kezelések hatására romlik)
jelentős javulást mutatott néhány hetes cékla lé kúra után. Az ajánlott dózis:
naponta 1 liter frissen préselt vagy centrifugált lé, három hónapon keresztül,
megszakítás nélkül. (Ebben az esetben a céklát nem szabad megfőzni!)
Természetgyógyászok felhívják a figyelmet, hogy nem minden cékla lé azonos
minőségű. A lé kúrára alkalmas cékla biológiai termesztésű, ahol a talajt nem
kezelték nitrát tartalmú műtrágyával, s leveleit folyamatosan éri napfény. A
földben lévő gyökérgumója magába szívja a talajban található értékes ásványi
sókat: a kalciumot, foszfort, káliumot, magnéziumot, vasat, rezet, ként,
jódot, bórt, lítiumot, stronciumot.
A céklát ősidők óta ismeri és használja az emberiség. A növény legrégebbi
archeológiai lelete egy újkőkorszaki (i.e. 4000) településről származik. Az
i.e. második évezredben már a babilóniaiak és a főniciaiak nagy mennyiségben
termesztették. Európa északi területeire a rómaiak juttatták el. Évszázadokkal
később, a már kereszténnyé vált germán birodalomban a dinasztiaalapító Nagy
Károly rendelte el a cékla termesztését.
Az indiai ajurvédikus orvoslás szintén kiváló vérképző gyógynövényként említi
a céklagumót- Ezenkívül a májbetegségek, székrekedés és egyes bélbetegségek
kezelésére használták, sőt a hagyományos indiai „bőrgyógyászat” mitesszerek,
pattanások és korpásodás ellen is javasolták és javasolják ma is.