- Terítéshez mindig akkora asztalkendőt használjunk, hogy a szélei minden oldalon
  legalább 1 tenyérnyire lelógjonak az asztalról.
- A terítő színe harmonizáljon a tányérokéval és a szalvétával. Ha az étkészlet
  egyszínű, színes abrosszal terítsünk.
- A poharakat a kínálandó italok fajtája szerint válasszuk meg. Vizespohár - a nagy-
  kés hegyénél - mindig legyen az asztalon. A többit a fogyasztás sorrendjében, a
  vizespohártól balra sorakoztassuk fel, de lehetőleg ne rendezzünk pohárkiállítást.
- A fehérborokhoz kisebb, a vörösborokhoz nagyobb, öblösebb pohár illik. A pezs-
  gőt magas, talpas pohárból igyuk, a sört korsóban illik kínálni.
- Sörrel nem szokás koccintani, így pertut sem illik inni. A sört hidegen kínáljuk, de
  ne hűtsük le annyira, hogy a habja eltűnjön.
- A fehérbort többnyire előételekhez, halakhoz kínáljuk. Aromája leginkább pincehő-
  mérsékleten érvényesül, ezért ne hűtsük túl.
- A vörösbort nehéz pecsenyékhez, vadakhoz, fűszeres húsokhoz, sajthoz szokás
  kínálni. Aromája szobahőmérsékleten a legjobb.
- A pezsgőt étkezés után hűtve kínáljuk, s ha lehet, az üveget jéggel megrakott tar-
  tályban tartsuk.
- Terítéskor a salátás, kompótos tányérkát a lapos tányér bal oldalára tegyük. Az
  evőeszközök használati sorrendben kerüljenek az asztalra.
- Só, bors, kenyér mindig legyen az asztalon, dugóhúzó, sörnyitó pedig az asztal
  közelében.
- Ha a levest csészében kínáljuk, a csésze alá tegyünk kistányért.
- Egy felnőtt ember kényelmes étkezéskor kb. 60-70 cm helyet foglal el, ezért a
  terítéket ennek figyelembevételével helyezzük el az asztalon.
- Ha otthon fogadunk vendéget, az étkezőasztalnál úgy kell elhelyezkedni, hogy a
  háziasszony vagy a házigazda felálláskor ne zavarja a vendéget.
- A háziasszony jobb és bal oldalára a két legtekintélyesebb férfivendég üljön, a
  házigazda két oldalára pedig a két legtekintélyesebb hölgyvendég.
- Ha jól ismerjük a vendégeinket, igyekezzünk a hasonló érdeklődési körűeket egymás
  mellé ültetni. Baráti társaságban a házaspárokat nem fontos egymás mellé ültetni.
- Ha vendéglőben étkezünk, a felszolgálóhoz legközelebb az a férfi üljön, aki rendel
  és majd fizet.
- Vendéglőből hazafelé, a taxiban az a férfi üljön a vezető melletti helyre, aki a szám-
  lát rendezni fogja.

Az asztal megterítése mellett a tálalásra is fordítsunk gondot. Ne tálaljuk fel az ételt még hétköznap sem
ugyanabban az edényben, mint amiben megfőztük. (Kivételek a korszerű jénai edények, cserépedények,
valamint AMC edények.) A kenyeret felszeletelve, letakarva készítsük kenyereskosárban az asztalra.

A levest mély tálban vagy jénaiban tegyük az asztalra. Tartalmas leveseknél a húst, velőscsontot, zöld-
séget külön tálon illik asztalra tenni.

Pörköltet, bő levű húsokat mély tálakba tegyük, a pecsenyéket viszont lapos tálon helyezzük el, még
gusztusosabb hosszúkás tálon.

Libamájat egészben jobb tálalni, sokkal mutatósabb.

Virslit forró vízben, lefedett edényben tegyük az asztalra.

Sajtot üvegtálról vagy fatálcáró kínálunk. Az illatos sajtokat (füstölt sajt, stb.) külön tálon adjuk.

A gyümölcsök közül az almát, körtét, narancsot, banánt dióval, mogyoróval, mandulával, darabos apró
csokoládéval díszítve gyümölcskosárba tegyük vendégeink elé; a szőlőt, epret, cseresznyét, meggyet,
málnát üvegtálban illik kínálni. A dinnyét felszeletelve és behűtve adjuk.

Ha a tálakat nem tudjuk az asztalon elhelyezni, hanem körbehordva kínáljuk vendégeinknek, mindég a
vendég bal oldalán állva tegyük. A használt evőeszközt, tányért pedig jobbról szedjük le. Ugyancsak
jobbról kell tölteni az italokat.

Ételeink kínálásánál is be kell tartani a tekintélyt, a nemek, illetve kor szerint kialakított udvariassági
sorrendet.

Palackos bort a vendég előtt kell felnyitni, a dugó kihúzása után először magának tölt a házigazda (egy
keveset, remélve, hogy az esetleg italba hullott parafadarabkák így nem kerülnek a vendég poharába).

Egy ételt általában egyszer szoktunk kínálni. Ha kevés fogásból áll menünk, a húsételt kétszer ajánl-
hatjuk, de többször ne tegyük!

Az ételek kialakításánál tartsuk be a sorrendet. Ha a menü étvágygerjesztő előételt is tartalmaz, elsőként
ezt tálaljuk. Ha ilyen nincs, először a levest tegyük az asztalra. Ha van meleg előétel, ezt követi a levest.
Ha halételt is készítettünk, azt közvetlenül az előétel után kell feladni. A húsételek a mártással, körettel
egyszerre kerülnek az asztalra. Kétféle húsétel esetén elsőként a könnyebbet kínáljuk. A csemegék
sorrendje: tészta, fagylalt vagy parfé, sajt, gyümölcs vagy befőtt, majd a kávé vagy a tea. Kávéscsészét
már a leszedett asztalra tegyük.

Az italok kínálásánál is érvényes a fokozatosság elve: a könnyebb italokat kínáljuk először. Aperitífként
étvágygerjesztő italokat töltsünk: gyomorkeserűt, röviditalt vagy gyümölcslevet. Aperitífet általában még
az asztalhoz ülés előtt iszunk. Sört csak a leves után töltsünk, épp úgy, mint a könnyű vagy száraz fehér-
bort. A halételekhez a száraz, vagy félszáraz fehérbor illik. Ha nagyon fűszeres a halételünk, a könnyű
vörösbort is kínálhatjuk.

A desszertekhez édeskés italokat ajánlunk. Tésztához fehérbort, fagylalt és parfé mellé félédes vagy
édes pezsgőt, a sajtokhoz testesebb vörösbort. Feketekávé után már likőrt, brandyt, konyakot illik adni.

Az italok hőfokára ügyeljünk! Az ital jellegzetes aromája csak optimális hőmérsékleten érvényesül. A sört
csak annyira hűtsük le, hogy még habja legyen, a fehérborok pincehőmérsékleten a legjobbak, a pezsgőt,
ha lehet, jéggel körülvéve (jegesvödör) tálaljuk, a tömény ital viszont nem igényel hűtést. A koktélokat
jégkockával kell kínálni.